Ebben a blogbejegyzésben a „Mátrix” című film pirulájával kapcsolatos jelenetet fogjuk kiindulópontként használni, hogy megvizsgáljuk a virtuális valóság és a valóság, az igazság és a hamisság közötti választás dilemmáját.

A mátrix és a választás intuíciója

Aki látta a „Mátrix” című filmet, nehezen fogja elfelejteni azt a jelenetet, amikor Morpheus felajánlja a piros és a kék tablettát. Neo habozás nélkül lenyeli a piros tablettát, de ha te lennél Neo, melyik tablettát választanád? Vegyünk egy kicsit érdekesebb forgatókönyvet. Mi lenne, ha Morpheus kezében mindkét tabletta sárga lenne, és az egyetlen különbség az lenne, hogy az egyiken „Virtuális”, a másikon pedig „Valóság” felirat szerepelne? Az a feltételezés, hogy a tabletták azonos színűek, azt jelenti, hogy a lenyelésük után belépő világok lényegében azonosak, és egyszerűen elkezded elhinni, hogy az egyik a valóság. Ebben az esetben a különbség csak a választás pillanatában létezik.
Életünkben a választás pillanatai gyakran váratlanul érkeznek, és jelentéktelen vagy jelentős változásokat is hozhatnak. Minden pillanatban, akár tudatosan, akár tudattalanul, értéket adunk választásainknak. Mivel a választás nem pusztán egy érmefeldobás, a döntésünk összefügg az általa teremtett jelentéssel. Térjünk vissza a két sárga pirulához. Sokan a „valóság” pirulájáért nyúlnának azon intuíció alapján, hogy a „valóság” felsőbbrendű, de ez a hit lehet egyszerűen csak szokás vagy tudattalan preferencia. Ezért mielőtt a valóság pirulát választanánk, kritikusan kell gondolkodnunk azon, hogy mit is jelentenek valójában a „virtuális” és a „valóság”, és milyen értékeket testesítenek meg. Különböző forgatókönyvek mérlegelésekor, ha a választás után nincs egyértelmű különbség a virtuális és a valóság között az értékben vagy a funkcióban, akkor nincs egyértelmű kritérium arra vonatkozóan, hogy melyik oldal a „helyes” válasz.

A virtuális és a valóság filozófiai kérdései

Egy bizonyos cikk szerzője azt állítja, hogy ha a jövőben nincs különbség, akkor a „valóságot” kell választani, mert az a választás előtti állapotot tükrözi. Érvelése szerint, mivel a virtuális a valóság utánzata, alá van rendelve annak, míg a valóság függetlenséggel és önmagában belső értékkel rendelkezik. Azt is mondja, hogy mivel a virtuális a valóságot másolja, célja a valóságban rejlik, de a valóságnak pusztán a létezésében van értéke, ami arra a következtetésre vezet, hogy „a valóság valóságos, a virtuális pedig hamis”.
A szótári értelemben azonban a „virtuális” szót általában úgy definiálják, mint egy „hamis jelenség, amely valójában nem létezik”. E definíció szerint a virtuális nemcsak az eredetit utánzó másolatként tekinthető, hanem egy függetlenül létező „hamis” jelenségként is. Ezért az a feltételezés, hogy a virtuális a valóságot utánzó másolat, nem mindig igaz, és a virtuális nem feltétlenül áll a valósághoz való puszta konformizmus viszonyában. Összefoglalva, a virtuális és a valóság közötti választás nem az eredeti kontra másolat, hanem az igazság és a hamisság kérdése; emiatt a korábban bemutatott érvet – miszerint „a valóság független és belső értékkel rendelkezik” – nehéz kellően érvényesnek tekinteni.
Továbbá kezdettől fogva feltételeztük, hogy „a két világ ugyanazt a funkciót tölti be, és miután döntöttünk, ezt a világot fogadjuk el valóságként”. Ha ez a feltételezés igaz, akkor minden jelentős értékbeli különbség – legyen az a valóság és a virtuális, vagy az igazság és a hamisság között – eltűnik. Az emberek az érzékszerveiken keresztül fogadják a jeleket, amelyeket végül az agy dolgoz fel gondolatok és emlékek létrehozása érdekében. Ha a két világ formája és funkciója megegyezik, akkor ezek a gondolatok és emlékek ugyanabból a háttérből származnak, ami azt jelenti, hogy nincs lényegi különbség közöttük.
Azonban vannak ellenérvek is.
Egyesek azzal érvelnek, hogy a különbség a test és az elme összehangoltsága alapján létezik. Logikájuk az, hogy míg a valóságban a test és az elme ugyanabban a világban létezik együtt, a virtuális világban az elme elkülönül a testtől, és egy másik világban él – és ez a különbségtétel kulcsfontosságú. Természetesen a testen keresztüli közvetlen megtapasztalás jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor az előnyöket is figyelembe lehet venni: például, hogy élénkebb élmények válhatnak lehetővé, ha a test és az agy elkülönül, vagy hogy a virtuális világ új szabadságokat kínálhat a fizikailag korlátozott emberek számára.
Egy másik ellenérv rámutat, hogy a virtuális valóságba vetett hit egyenlő azzal, hogy „egy hazugságot hiszünk az igazságnak”. Bármennyire is hasonlónak tűnik a két világ, a virtuális valóságként való elfogadása lényegében valami hamisat igaznak tekint, ami problémásnak tűnik. A hazugságban való hit azonban nem mindig vezet negatív következményekhez. Van ok az olyan mondásokra, mint a „fehér hazugság” vagy a „tudatlanság áldás”. Például azoknál a szülőknél, akik 20 évig titkolták az örökbefogadás tényét, az igazság gyermekkori megtudása elviselhetetlen sokk lehet, ezért vannak olyan helyzetek, amikor a hazugság fenntartása előnyösebb. Az igazság felfedése által okozott sokk gyakran nagyobb, mint maga az a tény, hogy valaki „elhitte a hazugságot”, mert ez azt jelenti, hogy az idővel felépített hiedelmek szertefoszlanak. Sőt, az általunk felállított feltételezések keretein belül talán egyáltalán nincs esély arra, hogy a választó később rájöjjön, hogy létezik egy különálló, igaz valóság, amely eltér attól, amit érzékel.
Végső soron a két, egymástól kevéssé eltérő világ közötti választás a „valódi kontra hamis” kérdésének tűnhet, de a korábban említett premisszákat figyelembe véve az igazság és a hamisság közötti különbségtétel elveszíti jelentőségének nagy részét. Ha összekapcsoljuk azt a tényt, hogy a virtuális világ nem feltétlenül a valóság másolata, hanem lehet független entitás, azzal a ténnyel, hogy nincs funkcionális különbség a kettő között, amíg a választás után belépő világot valóságnak hisszük, nehézzé válik véglegesen meghatározni, melyik választás a helyes. Ezért ebben a helyzetben nem a felsőbbrendűség objektív megítélése számít, hanem az egyén értékei. Most visszafordítom a kérdést hozzád. Az értékeid alapján melyik sárga pirulát választanád – a valóságot vagy a virtuális világot?