Ebben a blogbejegyzésben, a „Mátrix” című filmet kiindulópontként használva, szeretnék elmélkedni a virtuális és a valós világ közötti különbségtételről, azok lényegéről és a választás jelentéséről.

Választások a filmben: A piros pirula és a kék pirula

A „Mátrix” című film a virtuális világ és a való világ közötti különbséget forgatja. A főszereplő, Neo, szimbolikus választás elé kerül a piros és a kék pirula között. Ha beveszi a kék pirulát, a Mátrix néven ismert virtuális világban marad, és folytatja mindennapi életét, mint korábban; ha beveszi a piros pirulát, akkor szertefoszlatja a virtuális világ illúzióját, és a „valódi” valóságra ébred.
Neo végül a piros pirulát választja, és belép a valóságba, küldetése az emberiség megmentése, ahelyett, hogy a virtuális világban érné be. Ezzel szemben Cypher elárulja és megöli bajtársait, hogy a jelenlegi virtuális világ kényelmét választhassa. E két szereplő döntései túlmutatnak az ízlés vagy a preferencia közötti puszta különbségeken; alapvető hozzáállásbeli különbséget mutatnak azzal kapcsolatban, hogy mi a „valódi” és mi a „valódi”.

A Mátrix Univerzum: Technológia, lázadás és emberi energia

A film helyszínének rövid összefoglalásaként, nagyjából 200 évvel a jövőben, emberek által létrehozott mesterséges intelligenciát telepítenek a robotokba, aminek következtében azok önálló döntéseket hoznak és önállóan mozognak, ami konfliktushoz vezet az emberekkel. Végül a robotok kollektív erőként egyesülnek és háborút indítanak az emberiség ellen.
Bár az emberek szélsőséges intézkedésekhez folyamodnak a napenergia blokkolása érdekében, a robotok felfedeznek egy módszert az emberi bioenergia alternatív energiaforrásként való felhasználására. Hogy az embereket energiatermelőként bebörtönözzék, tudatukat egy Mátrix nevű virtuális világhoz kapcsolják, lehetetlenné téve számukra, hogy megkülönböztessék azt a valóságtól. Míg az emberek azt hiszik, hogy valójában élnek, a bioenergiájukat begyűjtik.

Ha a virtuális és a valóság megkülönböztethetetlen lenne, mi változna?

Ha nem lenne abszolút különbség a virtuális és a való világ között – és még érzékszerveinkkel sem tudnánk megkülönböztetni őket –, akkor milyen döntést hoznánk? Közelítsük meg ezt egy hétköznapi analógiával, hogy könnyebben megértsük. A modern társadalomban a luxuscikkek továbbra is nagyon népszerűek, és ezt a népszerűséget kihasználva számos „hamisítvány” jelenik meg, amelyek szinte tökéletesen utánozzák a megjelenésüket.
Ha a luxuscikkek és a hamisítványok teljesen azonosak lennének – megjelenésükben, funkciójukban vagy érzékszervi élményükben semmilyen különbség nélkül –, miért gondolnánk, hogy a luxuscikkeket kellene választanunk? Végső soron a „luxus” címkét a társadalmi konszenzus és az egyéni észlelés hozza létre. Ahogyan két azonos termék egyikének luxuscikknek való nevezése a másikat hamisítványnak teszi, a virtuális és a valóság közötti különbséget is az emberi érzékelés és választás határozhatja meg.

Ami fontosabb annál, mint hogy melyik világban élünk

Ebből a szempontból nem az számít, hogy valaki egy adott világban „van”. Inkább az a fontos, hogy hogyan érzi magát abban a világban, milyen hozzáállást tanúsít, és hogyan viselkedik. Mindkét esetben a történelem és a civilizáció, az élet értelme pedig az egyének és közösségek tapasztalatain keresztül alakul ki.
A szerző nézőpontja tehát a következő. Egy adott világ kiválasztásának cselekedete helyett az a hozzáállás áll közelebb az élet lényegéhez, amely során a saját akaratunk és felfogásunk alapján azon gondolkodunk, hogyan éljünk abban a világban. Függetlenül attól, hogy melyik világban élünk, az emberi felfogás és viselkedés teremti meg annak a világnak a jelentését.

Valóban valóságos a világ, amiben élünk?

Ki lehet biztos benne, hogy a világ, amelyben ezt most írom, a valódi valóság? Legtöbben hiszünk abban, hogy ez a valóság, és ennek megfelelően cselekszünk, de nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy – mint egy filmben – ez a világ egy magasabb rendű lény által létrehozott szimuláció. Tervezhette egy istenszerű abszolút lény, vagy egy magasan fejlett idegen civilizáció által létrehozott környezet lehet megfigyelésre és kísérletezésre.
Mindazonáltal éljük az életünket és különféle tevékenységekben veszünk részt, miközben „valóságosnak” érzékeljük, amit teszünk.

Még ha ez a világ virtuális is, ha a virtuális és a valóság közötti különbségtétel nem jelent gyakorlati különbséget a tapasztalatainkban és cselekedeteinkben, akkor ez a különbségtétel nem lényeges. Az számít, hogyan érezzük magunkat és hogyan éljük az életünket.

Mi az esszencia?: Cáfolat a virtuális világ kritikáira

Egyes esszék azt állítják, hogy a „lényeg” csak a való világban bír jelentőséggel, és hogy a virtuális világ eredendően üres, mivel elektromos jelek és kód alapján működik. Más szóval, azt állítják, hogy a virtuális világban zajló események az emberi jelenlét hiánya miatt értelmetlenek.
Az ezzel kapcsolatos ellenérv a következő. Először is, a kérdés továbbra is fennáll: hogyan tudjuk valóban megkülönböztetni a „valóságot”? Mivel a világ, amelyet valóságosnak hiszünk, egy másik virtuális világ is lehetne egy magasabb szintű rendszerből szemlélve, nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy bármely világ abszolút „valóságos”. Végső soron a lényeg jelentése elkerülhetetlenül változik az adott világban élő emberek észlelésétől függően.
Ezért, még ha valaki egy virtuális világban él is, ha az ottani tapasztalatok és cselekedetek jelentéssel bírnak az emberek számára, ez a lényeg nem fakul ki. Az emberi létezés és viselkedés által teremtett jelentés a környezet fizikai összetételétől függetlenül megőrizhető, és a lényeg fogalma egyformán alkalmazható bármely világban.

Relativitás, tisztelet és egyéni gyakorlat

Végső soron a virtuális és a valóságot relatív keretek között kell értelmezni, nem pedig abszolút mércével megítélni. A való világban élő emberek a virtuális világban lévőket „hamisnak” tekinthetik, míg fordítva, a virtuális világban élők úgy tekintenek magukra, mintha a valóságban lennének. Nincs objektív vagy abszolút felsőbbrendűség a kettő között.
Ezért olyan hozzáállásra van szükségünk, amely tiszteletben tartja azoknak az egyéni döntéseit, akik mindkét világot választották. Továbbá, ha a két világ együtt létezik, produktívabb és értelmesebb elgondolkodni azon, hogy mennyire hűségesen fogunk élni a választott világban, és milyen értékeket fogunk gyakorolni.

Konklúzió: Az élethez való hozzáállás megelőzi a világok közötti különbségtételt

Összefoglalva, a virtuális és a való világ közötti különbségtétel talán nem feltétlenül jelentős. Ami fontosabb, az az, hogy hogyan él valaki egy adott környezetben, és milyen hozzáállást tanúsít az élethez. Az a megítélés, hogy „a való világ jobb, mint a virtuális világ”, kontextustól és perspektívától függően változik, és nehéz abszolút értelemben meghatározni.
Függetlenül attól, hogy a világ, amelyben most élünk, valóságos vagy virtuális, az adott körülmények között a tőlünk telhető legjobb megtétele, a döntéseinkért való felelősségvállalás és az integritás megőrzése valószínűleg az a hozzáállás, amely közelebb áll az emberi lét lényegéhez.