Ebben a blogbejegyzésben a közösségi média definícióját és történetét, típusait és jellemzőit, társadalmi hatását és jövőbeli kilátásait vizsgáljuk meg.

A közösségi média meghatározása és terjedése

Az SNS a Social Network Service (Social Network Service) rövidítése, és olyan közösségi alapú webes szolgáltatásokra utal, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy online kapcsolatokat építsenek ki és tartsanak fenn. Ahogy a definíció is sugallja, a közösségi média lehetővé teszi a kapcsolatfelvételt egy széles, meghatározatlan közönséggel, és elősegíti a sok emberrel való hálózatépítést és csoportok kialakulását, túlmutatva az egyéni kommunikáción. Mindenekelőtt azért, mert az interneten és a mobileszközökön keresztül működik, jelentős befolyással bír, és a társadalom egészében létfontosságú kommunikációs eszközzé vált. Míg az emberek közötti hálózatokkal kapcsolatos kutatások már régóta léteznek, a közösségi oldalak gyors elterjedése a 2000-es években aktív, sokrétű megközelítésekhez vezetett ezen hálózatok tanulmányozásában.

A közösségi média története

Bár nincs egységes elmélet arról, hogy pontosan mikor vagy hogyan kezdődött a közösségi média, az emberek közötti kapcsolat és intimitás kérdései iránti érdeklődés már régóta fennáll. Egy 1929-ben megjelent regény meglátást fogalmazott meg, miszerint „az egyik embert a másikkal összekötő lánc rövid”, ez a koncepció később a „hat elválasztási fok” néven vált ismertté.
Tudományos szempontból Stanley Milgram 1967-es tanulmánya a „két ember közötti távolságról” felélesztette az érdeklődést a hálózatok iránt, és ezt követően ezeket az elképzeléseket a populáris kultúra játékaiban és online szolgáltatásaiban is reprodukálták. Az 1997-ben indult sixdegrees.com a modern értelemben vett korai közösségi hálózati szolgáltatásnak (SNS) tekinthető, de 2000-ben megszűnt működni, és a 2000-es évek eleje óta hasonló weboldalak jelentek meg és tűntek el újra és újra.
Ha a 2003-ban megjelent MySpace a közösségi hálózatok teljes körű újjáéledésének jelét jelentette, akkor a későbbiekben csúcspontjukat elérő szolgáltatások a Facebook és a Twitter voltak. A Facebook 2004-ben indult, 2009-ben meghaladta a 300 millió felhasználót, 2012-ben pedig a 900 milliót. A Twitter 2006-ban indult, és 2012-ben körülbelül 500 millió felhasználója volt. Ugyanakkor számtalan kisméretű közösségi média platform és mobilalkalmazás-alapú szolgáltatás jelenik meg folyamatosan.

A közösségi média típusai és jellemzői

A közösségi média és az emberi neurális hálózat összehasonlítása széles körben használt metafora. Ahogyan az idegsejtek elektromos és kémiai jeleket cserélnek, a közösségi média is csatornaként szolgál az emberek közötti beszélgetések és hírek közvetítésére. Továbbá, a felhasználói tendenciákat osztályozó egyszerű elemzések széles körben elterjedtek. Egyesek az állandó önfelfedésre, mások bejegyzéseinek titkos megfigyelésére és az állandó kapcsolódás iránti hajlamot a nárcizmushoz, a kukkoláshoz és a figyelemhiányos zavarhoz hasonlították, sőt, ezeket híres szolgáltatások Venn-diagramban való elrendezésével magyarázták. Ez az elemzés inkább egy intuitív osztályozásnak tekinthető, amely mélyen rezonál a felhasználókkal, mintsem szigorú tudományos bizonyítékokon alapulónak.
A Twitter a mikroblogolás egy olyan formája, amely az azonnali és tömör kommunikációt ösztönzi azáltal, hogy a bejegyzéseket (akkoriban) 140 karakterre korlátozza. Az okostelefonok széles körű elterjedése kulcsfontosságú katalizátorként szolgált a Twitter növekedésében, és a hírességek követésének és a tőlük közvetlenül érkező frissítések fogadásának lehetősége kulcsfontosságú megkülönböztető tényező volt a meglévő szolgáltatásoktól. A retweetek (RT) olyan funkció, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy meghatározott bejegyzéseket osszanak meg követőikkel, és kulcsfontosságú mechanizmusként szolgálnak az információk gyors terjesztéséhez. E viralitás miatt egyes elemzők a Twittert inkább egy „hír” platformhoz, mint egy hagyományos értelemben vett közösségi média hálózathoz tartják.
A Facebook egyetemeken belüli hálózatként indult, majd gyorsan terjeszkedett. Az olyan funkciók, mint a „Tetszik” és az „Ismerhetsz embereket”, megkönnyítették a felhasználók közötti kapcsolatokat és növelték a szolgáltatás élettartamát. Az „Idővonal” funkció túllépett az egyszerű valós idejű kommunikáción, és teret biztosított a személyes történelem és feljegyzések gyűjtésére, míg a „Csoportok” és az „Oldalak” széles körben használatosak közösségi tevékenységek, valamint vállalati promóció és marketing eszközeként.
Koreában olyan hazai közösségi oldalak, mint a Cyworld és a Me2day, már korán meghonosodtak. A Cyworld 1999-től kezdve hatalmas népszerűségnek örvendett, de a Facebook és a Twitter globális terjeszkedése közepette fokozatosan elvesztette befolyását. Mindazonáltal a speciális célokra tervezett közösségi funkciók, mint például a Cyworld „klubjai”, továbbra is hasznosak az anyagok megosztására és az emberek közötti együttműködésre. A Me2day 150 karakteres bejegyzéseivel és ismerősökre szabott adatvédelmi beállításaival különböztette meg magát a Twittertől, és erősebb hálózatorientált jellege miatt gyakran használták más platformokkal, például blogokkal együtt.

A közösségi média hatása

Míg a korai közösségi média platformokat elsősorban személyes terek építésére és személyes hálózatok kezelésére használták, az olyan platformok, mint a Facebook és a Twitter, sokkal nagyobb elérést értek el. Ennek fő okai a fokozott nyitottság és a viralitás. A politikai befolyás különösen figyelemre méltó; erre kiváló példa a 2011-es szöuli polgármester-választás, ahol egy jelölt Twitter-kommunikációja hozta létre a „Twitter-politika” kifejezést, és a választási kultúra átalakításáért felelős.
A kulturális és gazdasági befolyás egyik példája a Psy „Gangnam Style” című száma. A dal világszerte elterjedt a közösségi médián és videóplatformokon keresztül, rövid idő alatt meghaladta a 100 millió megtekintést a YouTube-on. Az ebből eredő gazdasági értéket hatalmasra becsülik, és a kapcsolódó szórakoztatóipari vállalatok részvényárfolyamaira is hatással volt.

A közösségi média jövője

A közösségi médiával kapcsolatos tudományos érdeklődés és kutatás várhatóan tovább bővül. A közösségi hálózatokkal kapcsolatos kutatások egyre aktívabbak nemcsak a tudományban és a mérnöki tudományokban, hanem a társadalom- és humán tudományokban is, megerősítve azt a megközelítést, amely az embert társas lénynek tekinti. Egyes tudósok rámutatnak, hogy ahogy a „senki sem sziget” kifejezés is sugallja, átfogóan kell tanulmányoznunk az egyéneket körülvevő társadalmi kapcsolatokat és azok hatásait.
Üzleti szempontból a közösségi média jövedelmezőségének biztosítása továbbra is kulcsfontosságú kihívás. Abban az időben a Facebook éves bevétele a Google-é körülbelül 10%-át tette ki, és mivel bevételének nagy része (körülbelül 80%-a) hirdetésekből származott, a hatalmas felhasználói bázis profittá konvertálásának hatékonysága továbbra is kihívást jelentett. Sokan azzal érvelnek, hogy ahhoz, hogy egy új platform fenntartható legyen, a hirdetéseken túlmutató, változatos bevételi modelleket kell találnia.
A biztonsági és adatvédelmi aggályok miatt egyre növekvő tendencia mutatkozik a zárt vagy csak vállalatok számára fenntartott közösségi hálózatok iránt. A vállalati közösségi hálózatokat, mint például a Yammer és a Chatter, már sok vállalat alkalmazza magas biztonságuk és hatékonyságuk miatt a belső kommunikációban, és a vállalati piac bővülése valószínűleg folytatódni fog.

Összegzés

Az emberi hálózatok iránti érdeklődés hosszú múltra tekint vissza, de a hálózatok ritkán voltak olyan láthatóak, sokszínűek és befolyásosak, mint manapság. A tudomány és a technológia fejlődése felgyorsítja ezt a tendenciát, és lehetővé teszi az emberek megértésének szélesebb körű és sokszínűbb megközelítését. Ugyanakkor, attól függően, hogy hogyan kezelik az olyan kihívásokat, mint a bevételi modellek fejlesztése, valamint a biztonsági és adatvédelmi kérdések megoldása, a közösségi média egy egyszerű „hálózaton” túl a társadalom központi csatornájává fejlődhet. A felhasználók többé nem pusztán megfigyelők lesznek, hanem aktív cselekvők, akik közvetlenül megtapasztalják és alakítják a közösségi média változó tájképét.