Ebben a blogbejegyzésben összefoglaljuk a közösségi oldalak koncepcióját, hátterét, valamint főbb előnyeit és típusait.

Háttér és definíció

2010 körül új típusú szolgáltatások, mint például a Facebook és a Twitter, kezdtek széles körben elterjedni Koreában. Egy statisztika szerint a Facebook-felhasználók száma Koreában meghaladta a 8.8 milliót, ami a lakosság körülbelül 18%-át teszi ki. Különösen a húszas éveikben járó emberek – köztük a főiskolai hallgatók – körében tapasztalható használati arány növekedésével a felhasználók száma folyamatosan növekszik. Különböző közösségi hálózati szolgáltatások működnek világszerte, amelyek közül a Facebook és a Twitter különösen ismert. Koreában a Cyworld az 1990-es évektől kezdve népszerűvé vált, míg Japánban olyan szolgáltatások működtek, mint a Mixi és a Gree. Ezenkívül olyan platformok, mint a LinkedIn és a MySpace is globálisan működnek.
A közösségi oldalakon a „közösségi hálózat” kifejezés egy közösségi hálózatra utal. A közösségi hálózat egy olyan hálózat, amely egyének vagy csoportok közötti kapcsolatokból áll. Az egyének olyan tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mint a nem, az életkor, a lakóhely és a foglalkozás, míg a csoportok olyan jellemzőkkel rendelkezhetnek, mint a tagok száma vagy a méret. Kapcsolatok tekintetében léteznek interperszonális kapcsolatok – például a család, a barátok és a munkatársak közötti kapcsolatok –, valamint egyének és csoportok, például klubok vagy vállalatok közötti kapcsolatok.
A matematika, a statisztika és a számítástechnika területén a közösségi hálózatokat matematikailag modellezik és elemzik gráfelmélet és más módszerek segítségével. A számítástechnika digitalizálta és konkretizálta ezeket a hálózatokat, és ezen digitalizált közösségi hálózatok alapján jelentek meg a közösségi hálózati szolgáltatások.
A közösségi hálózatok (SNS) egy olyan szolgáltatás, amely különféle funkciókat lát el azáltal, hogy adatbázist hoz létre a közösségi hálózatok tagjai által birtokolt különféle tulajdonságokról, amelyek egykor elvont fogalmak voltak. A felhasználók által megadott vagy megosztott információk (például ország, alma mater, munkahely, szülőváros, lakóhely és hobbik) alapján a közös tulajdonságokkal rendelkező felhasználókat csoportosítják, és ezek a különböző tulajdonságok által alkotott hálózatok átfedik egymást, létrehozva az átfogó közösségi hálózatot. Például egy nagyméretű közösségi hálózat működtetése számos szervert és adatközpontot igényel; külső becslések szerint a nagyobb platformok több tízezer szervert üzemeltetnek.

A közösségi média fő előnyei

Először is, a tartalomalapú kommunikáció lehetővé teszi az információk gyorsabb és pontosabb terjesztését. A kibertérben közzétett tartalom 1:N elérésű, így gyorsan eljuttatható sok emberhez egyszerre. Míg az újságok és a rádió- és televíziós műsorok is 1:N elérésűek, a közösségi média még gyorsabb terjesztést tesz lehetővé a személyes hálózatokon keresztül, gyorsan terjedve nemcsak az egyén közösségi hálózatán, hanem az egész hálózaton keresztül is.
Másodszor, a közösségi média megkönnyíti a társasági körben lévő emberekkel való kommunikációt. A közösségi média azonnali és gyors elterjedése gyors válaszokat tesz lehetővé, és az okostelefonok széles körű elterjedése tovább fokozta ezt az azonnaliságot. Mivel az okostelefonokon keresztül bármikor és bárhol elérhető, az emberek gyakrabban kommunikálnak szélesebb körrel, és könnyebbé vált a kapcsolatok fenntartása azokkal, akiket egyébként elfelejthettek volna. Ez segít megakadályozni, hogy a felhasználók közösségi hálózatai könnyen szétesjenek.
Harmadszor, a közösségi média a felhasználók által generált tartalmakat elemzi, hogy hasznos információkat generáljon. Egy csoport érdeklődési körének azonosításával a tagok által megosztott bejegyzések alapján a platform trendekre következtethet az adott csoporton belül. A szolgáltatás ezután személyre szabott információkat nyújt minden egyes személynek ezen érdeklődési körök alapján. Például, ha egy tartalom sok „lájkot” vagy hozzászólást kap, a platform szűrést használ, hogy kiemelje a tartalmat a felhasználó idővonalán, hatékonyan válogatva össze a hasznos információkat.
Negyedszer, a közösségi média elősegíti a személyre szabott információszolgáltatást alkalmazó marketinget, amelyet közösségi média marketingnek neveznek. A közösségi média marketing alapvetően hasonlít a szájhagyományhoz. A felhasználó által közzétett tartalmat megosztják a közösségi hálózatán lévő emberekkel, és mivel ezek az emberek viszont megosztják azt a saját hálózataikkal, az gyorsan terjed. Általában megbízhatóbb és gyorsabban terjed, mint a hagyományos tömegmédia-hirdetések, és ezt a gyors terjedési folyamatot virális marketingnek nevezik.

A közösségi média típusainak és funkcióinak különbségei

A közösségi média által kínált funkciók a szolgáltatás típusától függően változnak. Általánosságban három kategóriába sorolhatók: zárt hurkú közösségi média, nyílt hurkú közösségi média és mikroblogok. A mikroblogok a nyílt hurkú közösségi média egy olyan típusa, amelyet karakterkorlátok jellemeznek. A zárt hurkú és a nyílt hurkú közösségi média közötti legfontosabb különbség az, hogy megengedett-e a kommunikáció a névtelen felhasználókkal.
A zárt hálózatú közösségi média a meglévő, offline közösségi hálózatokon keresztül kiépített kapcsolatokkal való kapcsolatok erősítésére összpontosít. Mivel a bejegyzések megosztásához gyakran kölcsönös ismerősnek jelölés szükséges, a felhasználók csak az általuk kiválasztottakkal léphetnek kapcsolatba. Ezenkívül a felhasználók a tartalmuk láthatóságát is szabályozhatják azáltal, hogy csoportosítják az ismerőseiket a kiválasztott megosztási körökbe. Ilyen például a Cyworld és a zárt hálózatra tervezett funkciókkal rendelkező platformok.
Ezzel szemben a nyílt közösségi hálózatok célja a közösségi hálózatok könnyű bővítésének elősegítése. Az anonim felhasználók által közzétett tartalmak könnyen megtalálhatók kereséssel, így egyszerűvé válik az új kapcsolatok kialakítása. Míg a zárt hálózatok elsősorban kétirányú kapcsolatokat (kölcsönös barátságokat) feltételeznek, a nyílt hálózatok gyakran lehetővé teszik az egyirányú követést vagy feliratkozást, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem feltétlenül kell szerepelniük a másik személy hálózatában. Az olyan szolgáltatások, mint a blogok és a MySpace, a nyílt hálózatok példái.
A mikroblogok rövid mondatokra korlátozzák a megosztott tartalmat, így gyorsabbá téve az információáramlást. Mivel rövid üzenetekből állnak, egyszerűen használhatók, és mivel a tartalom linkeken keresztüli megosztása gyakori, az információ azonnal továbbítható további feldolgozás nélkül. További jellemző, hogy a tartalom könnyen kereshető kulcsszavak vagy címkék segítségével. Jellemző példák erre a Twitter és néhány hazai szolgáltatás.

Összegzés

Összefoglalva, a közösségi hálózatok digitalizálásával a felhasználók számára különféle funkciókat kínáló közösségi oldalakat kínál. Lehetővé teszi a gyors információszolgáltatást és az egyszerű kommunikációt, személyre szabott információkat kínál tartalomelemzés révén, és lehetővé teszi az adatokon alapuló marketinget. Bár a funkciók és a célok típusonként – például zárt, nyílt vagy mikroblog – eltérőek lehetnek, minden közösségi platform jelentős hatást gyakorolt ​​az információszolgáltatás sebességének és hatókörének bővítésével.