Ez a blogbejegyzés konkrét példákon keresztül azt vizsgálja, hogy a tudomány és a technológia fejlődése hogyan befolyásolja a jogi ítéleteket, és hogy miért válnak egyre fontosabbá bizonyítékként a tudományos technikák, mint például a radiokarbonos kormeghatározás.
Ahogy a tudomány és a technológia gyorsan fejlődik, és befolyásuk a mindennapi élet különböző aspektusaira is kiterjed, a bíróságokon folyamatosan növekszik az igény a szakértői tudományos ismeretekre. A DNS-elemzéssel végzett apasági vizsgálat és a digitális forenzikai technikákat alkalmazó bűnügyi nyomozás már mindennapossá vált. Az utóbbi időben a dendrokronológián alapuló tudományos bizonyítékok használata új figyelmet kapott.
A dendrokronológia az a tudományos terület, amely az egyes fák növekedési történetét és környezeti feltételeit rekonstruálja növekedési évgyűrűik elemzésével. A mérsékelt égövi erdőkben növő fák többsége évente egy növekedési évgyűrűt képez, és ezeknek az évgyűrűknek a szélessége, alakja és kémiai tulajdonságai a fa által kitett környezeti tényezőktől függően változnak. Például a bőséges csapadékú évek szélesebb növekedési évgyűrűket eredményeznek, míg az aszályos évek keskenyebbeket. Az egymás után kialakult évgyűrűk által feltárt egyedi mintázatok ujjlenyomat-szerű nyomokat adnak, amelyek lehetővé teszik a fa növekedési kronológiájának pontos becslését.
Tegyük fel, hogy 2005-ben egy 400 éves, 400 évgyűrűs fa kivágása és keresztmetszetének elemzése után egy különös mintázatot azonosítottak: öt széles, öt keskeny, majd hat széles évgyűrű jelent meg egymás után 16 éven keresztül 1628-tól 1643-ig. Eközben egy közeli történelmi helyszínen főgerendaként használt régi faanyag mindössze 332 évgyűrűt mutatott a fa magjából és környező területéről, és a kivágás pontos időpontja ismeretlen volt. Ha azonban a fent említett fával megegyező mintázatot találunk a fa szélétől számított hetedik évgyűrűben, akkor arra lehet következtetni, hogy a fát, amelyből a fát kivágták, 1650 körül vágták ki, és 1318 körül kezdett növekedni. Továbbá, az évgyűrűk összehasonlításának ez a módszere felhasználható a fa évgyűrűinek még régebbre visszakövetésére, összehasonlítva azt a helyszínen talált más oszlopfákkal.
Így a fagyűrűk segítségével végzett összehasonlító kormeghatározás nemcsak széles körben alkalmazott tudományos technika a műalkotások és kulturális javak gyártási vagy építési idejének becslésére, hanem gyakorlati segítséget is nyújt a jogi ügyek megoldásában. A múltban a fákat gyakran használták telekhatár-jelzőként, így a fa korának ellenőrzése kulcsfontosságú alap volt a viták rendezésében. A fagyűrű-elemzés jelentős szerepet játszott büntetőügyekben is. Köztudott, hogy Köhler dendrológus kulcsszerepet játszott a Lindbergh baba 1932-es elrablásának és meggyilkolásának elkövetőjének azonosításában. Elemezte a bűncselekmény helyszínén hagyott kézzel készített létra fáját, nyomon követve, hogy mikor és hol dolgozták fel egy fűrésztelepen, mielőtt a bűncselekmény helyszínéhez közeli fatelepre szállították volna. Továbbá tudományosan bizonyította, hogy a gyanúsított padlásdeszkáihoz és a kézzel készített létra egy részéhez felhasznált fa eredetileg ugyanabból a fadarabból származott, ami döntő nyomot szolgáltatott az ügy megoldásához.
A fagyűrű-elemzés alkalmazásának legnagyobb potenciálja valószínűleg a környezeti perek területén rejlik. A tudósok régóta az éghajlati ingadozások történetének rekonstruálására és a jövőbeli éghajlatváltozás előrejelzésére összpontosítanak a fagyűrűkben található környezeti információk longitudinális vizsgálatain keresztül. Az évgyűrűkben felhalmozódott információk azonban nemcsak az ökológiai tényezőket, például a csapadékot vagy a fabetegségeket foglalják magukban, hanem a nehézfémeknek, radioaktív szennyező anyagoknak és más káros vegyi anyagoknak való kitettséget is. Ezen adatok elemzése kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltathat annak meghatározásához, hogy mikor kezdtek káros anyagok szabadulni egy adott területen. A dendrokronológia tágabb területén belül az ezekre a kémiai jellemzőkre irányuló kutatásokat néha külön dendrokémiának nevezik.
Eközben ahhoz, hogy a tudományos és műszaki szakértők véleményei gyakorlatias és megbízható bizonyítékként szolgáljanak a bíróságon, bizonyos követelményeknek kell teljesülniük. Ez alól az évgyűrű-elemzés sem kivétel. Ez azért van, mert a bíróságoknak aprólékosan meg kell vizsgálniuk a szakértői elfogultság és hibák lehetőségét, valamint azt a kockázatot, hogy bizonyos elméletek vagy analitikai módszerek áltudományosnak minősülhetnek. Különösen a környezetszennyezés évgyűrű-elemzéssel történő értelmezése több változót foglal magában, mint a fizikai környezeti változások értelmezése, és kutatási története viszonylag rövid. Mindazonáltal fokozatosan terjed az az értékelés, hogy ezen analitikai technikák tudományos és technológiai alapjai olyan szintre érnek, amely megfelel a környezetvédelmi pereket kezelő bíróságok által megkövetelt szakértelemnek és ellenőrizhetőségnek.
