Ha nem tudjuk kontrollálni a mutációkat, milyen jövő vár az emberiségre?

Ez a blogbejegyzés a biotechnológia fejlődése által kínált pozitív lehetőségeket vizsgálja, miközben mélyrehatóan vizsgálja azokat a kockázatokat is, amelyeket az ellenőrizetlen mutációk jelenthetnek az emberiség jövőjére nézve.

 

2018. március 14-én elhunyt Stephen Hawking, a briliáns fizikus. Bár kozmológus volt, számos jóslatot tett az emberiség jövőjével kapcsolatban. Ezek közül a figyelmeztetései az emberiség kihalásához vezető okokról máig vita tárgyát képezik. A legfontosabb megjegyeznivaló az a diagnózisa, miszerint az emberiség maga okozhatja a saját kihalását, és a biotechnológia az egyik fő ok. Szóval, pontosan mi is az a biotechnológia, amiről azt állította, hogy az emberiség kihalásának egyik oka lehet?
A biotechnológia a biológiai szinten történő szándékos emberi beavatkozásra utal. Magában foglalja egy élő szervezet formájának, képességeinek vagy vágyainak módosítását az emberi célok elérése érdekében. A biotechnológiai alkalmazások példái könnyen megtalálhatók körülöttünk, amelyek közül a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) kiváló példa erre. Ez magában foglalja gének beillesztését meglévő növényekbe – például kártevőkkel szemben ellenálló vagy nagyobb gyümölcsöket termelő gének –, hogy nagyobb hozamú növényeket hozzanak létre. A genetikailag módosított növények javították a gazdálkodás hatékonyságát és jobb minőségű gyümölcsöket hoztak, lehetővé téve a stabilabb élelmiszerellátást az emberiség exponenciálisan növekvő népessége számára. Továbbá az E. coli és a gombák génjeinek manipulálása az inzulin tömeges előállításához, ezáltal segítve a cukorbetegek kezelését, egy másik kiváló példa a biotechnológia jelentős hozzájárulására az emberiséghez.
Továbbá a biotechnológiát az állatok és az emberiség történetének kutatásában is alkalmazzák. Jelenleg is folynak kutatások a mintegy 2 millió éve kihalt állatok helyreállítására Szibériában felfedezett mamuttetemek génjeinek felhasználásával. Kísérletet tesznek a neandervölgyiek – az emberiség egyik ősének tartott, de mára kihalt ember – felélesztésére is, hogy tanulmányozzák az emberi történelmet és az agy szerkezetét. Így a biotechnológia nagyban hozzájárult az emberiség javára, és továbbra is ígéretes terület, hatalmas jövőbeli potenciállal.
Akkor miért figyelmeztetett Stephen Hawking, hogy a biotechnológia az emberiség kihalásához vezethet? Az ok a „mutációkban” rejlik. A biotechnológiai kutatások során a gének akaratlanul is manipulálhatók, ami katasztrofális károkat okozhat az emberiség számára. Különösen a vírusok mutálódnak gyakran még természetes állapotukban is. Például a náthavírus egy mutált változatát influenzának nevezik, amely általában nagyon fertőző és súlyos tüneteket okoz. Ha a felelőtlen kutatás a mutációk veszélyeinek kellő tudatossága nélkül folytatódik, fennáll annak a lehetősége, hogy egy napon halálos mutáció alakul ki, amely az emberiséget fenyegeti.
Továbbá, vegyük figyelembe a biotechnológia alkalmazását az emberekre. Bár nincs egyetlen elfogadott válasz az emberiség eredetére vonatkozóan, a modern tankönyvek széles körben alkalmazzák az evolúciós elméletet a magyarázatára. Az a háttér, amely lehetővé tette az emberiség megjelenését az ősrobbanás után az univerzumban, egyszerűen leírható a felhalmozódott „felsőbbrendű mutációk” eredményeként. A majmok utódnemzési folyamatának egy bizonyos pontján mutációk történtek. Az alsóbbrendű mutációkat a természetes szelekció kiküszöbölte, míg a felsőbbrendű mutációk fennmaradtak és tovább szaporodtak. Ezen folyamat ismétlődése révén fejlődött ki az ember. Ez az evolúció rendkívül hosszú időn keresztül zajlott természetes környezetben, ezért az emberi ősökként besorolt ​​fajok nem tűntek el teljesen, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a majmok és az emberek együtt élnek. A probléma azonban akkor merül fel, ha az emberek közvetlenül magukra alkalmazzák a biotechnológiát, potenciálisan mesterségesen „felsőbbrendű mutációkat” hozva létre. Ez azt jelentené, hogy az emberek felfedeznének egy módot arra, hogy a jelenlegi emberiségnél felsőbbrendű fajjá váljanak, és azoknak, akik rendelkeznek ezzel a tudással, nem lenne okuk elutasítani a felsőbbrendű mutációkat. Végső soron nem zárható ki, hogy valamikor a jelenlegi emberi fajt, a „Homo sapienst”, egy új faj válthatja fel.
Az 1997-es „Gattaca” című film egy olyan korban játszódik, amikor az emberi génmanipuláció lehetséges. A filmben a gazdaságilag előnyös helyzetben lévő egyének manipulálják génjeiket, hogy intelligens és fizikailag vonzó gyermekeik legyenek, míg a pénztelen szegények nem engedhetik meg maguknak a genetikai módosítást. A társadalom egyre inkább diszkriminálja azokat, akiknek a génjeit nem módosították, és a vállalatok még attól is haboznak, hogy alkalmazzák őket. Ha a biotechnológiai kutatások válogatás nélkül, világos cél vagy etikai tudatosság nélkül terjeszkednek, a „Gattaca”-ban ábrázolt világ könnyen valósággá válhat.
A biotechnológia egy kommentárhoz hasonlítható. Egy útmutató megfelelő használata nagyban segíthet a készségek fejlesztésében, de a meggondolatlan, válogatás nélküli használat nemcsak hogy nem fejleszti a képességeket, hanem akár kárt is okozhat. Hasonlóképpen, a biotechnológia jövője is azoktól függ, akik kutatják. Ezért, ha a biotechnológia felhasználása során megfelelő etikai perspektívát tartunk fenn a haladás érdekében, az emberiségnek követendő iránya világosabbá válik, és a Homo sapiens egy nagyszerűbb fajjá fejlődhet.

 

A szerzőről

Író

„Macskanyomozó” vagyok, segítek elveszett macskáknak újra megtalálni a családjukat.
Egy csésze kávé lattéval töltöm fel magam, élvezem a sétákat és az utazást, és az írás által tágítom a gondolataimat. Blogíróként a világ alapos megfigyelésével és intellektuális kíváncsiságom követésével remélem, hogy szavaim segítséget és vigaszt nyújthatnak másoknak.